Székelyország, te csodás hon!- kirándulás a legendák földjén – HAT-KP-1-2024/1-001412

Székelyország, te csodás hon!- kirándulás a legendák földjén

A Csongrád és Térsége Általános Iskola Galli János Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája 7.a és 7.b. osztálya 2025. május 19-23. között kiránduláson vett részt Erdélyben, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kiírt HATÁRTALANUL!-tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázat keretén belül, melynek azonosító száma a HAT-KP-1-2024/1-001412. Célunk volt Székelyföld híres legendáinak megismerése, kapcsolatok építése egy tartalmas és élményekkel teli kirándulás keretében.

Úti napló

A várva várt kirándulást megelőző hetekben tanáraink mindent megtettek érdeklődésünk felkeltése és az előzetes ismeretek megszerzése érdekében. Átismételtük az előző tanévben tanult, idevonatkozó történelmi témákat a május 6-án megtartott előkészítő órán, megismerkedtünk a Gyergyói-medencében jellemző felszíni formákkal, ásványokkal, védett növényekkel, a tőzegláp kialakulásával. Dramatizációt készítettünk a Kőmíves Kelemenné balladából. Ének órán megtanultuk a Székely himnuszt.

Május 14-én meglátogattuk Budapesten a Magyarság Házát, valamint április 28-án a Barangoló digitális tartalomtár aktív használatával kerültünk mind közelebb és közelebb a határon túli magyarsághoz. Megtörtént az utazás helyszíneinek bejelölése vaktérképen, útvonal tervezése, valamint a vállalt kiselőadások, prezentációk elkészítése.

Mindenki nagy várakozással készült az útra és nem is csalódtunk.

1. 1. napi programunk:

Odafelé vezető utunk első állomása Arad volt. Az emlékműnél megálltunk, felelevenítettük a 13 hős tábornok nevét, dicső tetteit. Tanulói beszámoló alapján megismerkedtünk „A késve érkezett kegyelem” legendájával és megkoszorúztuk az emlékművet.

Következő megállóhelyünk Déva volt. Mivel sajnos a felvonó rossz volt a várba, így az eső és a viperaveszély miatt nem tudtuk vállalni a gyalogos feljutást.

Ezen programelem helyett egy csodálatos arborétumot látogattunk meg, hogy megismerkedhessünk a jellegzetes növényvilággal.

A Hunyadi-család történetét már alsó tagozatban hallhattuk, most közelebb kerülhettünk ehhez a témához, ugyanis ellátogattunk Vajdahunyadra is, ahol felidéztük tanulói kiselőadás keretében a Hunyadi család történelmi jelentőségét, majd „elfoglaltuk” a várat, melynek körbejárása során gyönyörködhettünk az építészeti stílusok harmóniájában, azaz kézzelfoghatóan tanulmányozhattuk a rajz órák tananyagát. A várudvaron felidéztük a reneszánsz zenéről tanultakat.

A Gyergyói-medencébe ereszkedve elfoglaltuk a szállást, ismerkedtünk a szállásadókkal, majd útinapló készítése következett.

• • 2. napi programunk:

Korondra érkezve megnéztük Miholcsa József térkompozícióját, amely a magyarság szétszórtságát ábrázolja. Az aragonit bányászat híres központja Korond, ahol egy aragonitcsiszoló műhelyt látogattunk meg és kipróbálhattuk egy élményfoglalkozás keretén belül az aragonitcsiszolás nem könnyű, ám csodálatos végeredménnyel járó pillanatait. Pál Zoltán Ferenc ásványcsiszoló és taplászmester rendkívül érdekes előadást tartott a helyi bánya történetéről.

Farkaslakán Tamási Áron sírhelyét kerestük fel, ahol egy osztálytársunk elszavalta Kányádi Sándor: Tamási Áron sírjára c. versét. Sírjánál koszorúzva tisztelegtünk irodalmi nagysága előtt. Szejkefürdőn a székely kapusor alatt végighaladva a legnagyobb székely, Orbán Balázs néprajzgyűjtő sírjánál koszorúztunk. Megismertük a székelykapu anyagát, díszítését, mint faragás, festés, felirat jellegzetességeit. Felolvasásra került A székelyek eredete c. monda. Székelyudvarhelyen megnéztük a vasszékely szobrát, majd egy finom kézműves fagyi elfogyasztása után indultunk tovább utunkon.

Zetelakához érve átsétáltunk a víztározó gátján. Csoportunk megismerte a vízerőmű gyakorlati célját, az árvízvédelem és a folyószabályozás fontosságát – tanulók egy csoportja kiselőadást tartott minderről.  Egy tanuló előadásából megismertük a Zete-vár legendáját.

• • 3. napi programunk:

Délelőtt a gyergyószentmiklósi Caritas Látogatóközpontjában vendégeskedtünk. Először a Gyergyói-medencében termő és termesztett gyógynövényekkel és azok gyógyhatásaival ismerkedtünk meg, majd finom gyógyteákat kóstolhattunk. S a kóstolás itt nem ért véget, mert a központ sajtkészítő műhelyében láthattuk, hogyan lesz a tejből sajt és joghurt. Vendéglátónk, Portik Hegyi Loránd sajtkészítő mester invitálására az ott készülő, világbajnoki címet nyert sajtokat fogyaszthattuk.

Ebéd után közös túrán vettünk részt Kastal Gergő túravezetővel. A természetjárás során megismerkedtünk a Gergyói-medence természeti szépségével. Előadást hallgattunk a meglátogatott Szent Anna-kápolna történetéről, az erdő vadjairól, védett madarairól. Információkat, legendás történeteket, tanító jellegű legendákat hallgattunk a medvéről, annak életmódjáról. Előzetesen tájékozódtunk a környék élővilágáról, beszámolót tartottak az erdő ökológiai szerepéről, a természetvédelem fontosságáról.

• • 4. napi programunk:

Gyergyószentmiklóson megtekintettük a Tarisznyás Márton Múzeumot, ahol megismerkedhettünk a székelyek eredeti népviseletével, Weinstock Ernő fotográfus munkásságával, gyergyói ásványokat tekinthettünk meg.

Meglátogattuk a Fogarassy Mihály Általános Iskolát, s átadtuk ajándékainkat. Kapcsolatokat kerestünk és építettünk az iskolai szokások kölcsönös megismerése és összehasonlítása révén. Szemrevételeztük a barokk stílusban épült örmény katolikus templomot a művészettörténeti tananyaghoz kötődően.

A Békás-szorossal földrajz órán ismerkedtünk meg előzetesen. A szoros különleges növény-és állatvilágát biológia órán ismerhettük meg, melyeket a valóságban megcsodáltunk. Felelevenítettük történelmi vonatkozásait, illetve legendáját. Megcsodálhattuk sziklafalait, vízeséseit. Meghallgattuk a nemzeti parkká nyilvánítás történetét. Fotóztunk és videóztunk. Célunk volt a völgy természeti értékeinek megfigyelése.

A Gyilkos-tónál a legendát hallhattuk a tó nevének eredetéről, majd meghallgattuk az élő legendát egy tanuló előadásában.  A jellegzetes, faszénen sült kürtőskalács elfogyasztása után indultunk vissza szállásunkra.

• • 5. napi programunk:

A búcsúzás után elindultunk haza, ám sajnos a Parajdon történt természeti katasztrófa miatt az előre tervezett sóbányát nem tudtuk meglátogatni.

Tordai-hasadékhoz ömlő esőben értünk, így a buszban megemlékeztünk Szent László legendájáról, melyben a kunokkal vívott harcban isteni segítséget kapott, a megnyílt kősziklákból született a mai Tordai-hasadék. Kolozsvár Erdély történelmi központja, ahol megkoszorúztuk Mátyás király szobrát. Sétát tettünk a híres Sétatéren. Közösen folytattuk a térkép követését.

Továbbhaladva hazafelé a Király-hágóhoz érkeztünk. Mint megtudtuk, sokáig itt volt Partium és Erdély határa. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor emlegették Magyarország és Erdély kapujaként.

Az utazás során az autóbuszból a Toldiban leírt szikes puszta látványának megtekintése, az elbeszélő költemény felidézése következett, valamint Arany Jánosról, valamint a Toldiakról tanultak felelevenítése, Petőfi Sándor és Arany János életéhez, barátságához kapcsolódva. Megálltunk a „Csonkatoronynak” nevezett műemlék épületnél, amely az Arany János Emlékmúzeumnak ad helyet.  Mint megtudtuk, az épület egy, a törökdúlás után ide telepített hajdúk által épített, védelmi célokat szolgáló torony.

A hazafelé vezető buszúton összegeztük a tapasztaltakat, eseményeket, élményeket. Felelevenítettük az öt nap során megismert irodalmi alakokat, földrajzi jelenségeket, történelmi hősöket, meséket, legendákat, építészeti nevezetességeket.

Nagyon jól éreztük magunkat, élményekkel, ismeretekkel gazdagodva tértünk haza Csongrádra.

Témanapunk

A kirándulás lezárásaként június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján fogalmazást írtunk élményeinkből, majd úti beszámolóval leptük meg az ötödikeseket, ahol képek és videók segítségével próbáltuk átadnia határon túli tapasztalatainkat, valamint válaszoltunk kérdéseikre.

Székelyország, te csodás hon!- kirándulás a legendák földjén

A Csongrád és Térsége Általános Iskola Galli János Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája 7.a és 7.b. osztálya 2025. május 19-23. között kiránduláson vett részt Erdélyben, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kiírt HATÁRTALANUL!-tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázat keretén belül, melynek azonosító száma a HAT-KP-1-2024/1-001412. Célunk volt Székelyföld híres legendáinak megismerése, kapcsolatok építése egy tartalmas és élményekkel teli kirándulás keretében.

Úti napló

A várva várt kirándulást megelőző hetekben tanáraink mindent megtettek érdeklődésünk felkeltése és az előzetes ismeretek megszerzése érdekében. Átismételtük az előző tanévben tanult, idevonatkozó történelmi témákat a május 6-án megtartott előkészítő órán, megismerkedtünk a Gyergyói-medencében jellemző felszíni formákkal, ásványokkal, védett növényekkel, a tőzegláp kialakulásával. Dramatizációt készítettünk a Kőmíves Kelemenné balladából. Ének órán megtanultuk a Székely himnuszt.

Május 14-én meglátogattuk Budapesten a Magyarság Házát, valamint április 28-án a Barangoló digitális tartalomtár aktív használatával kerültünk mind közelebb és közelebb a határon túli magyarsághoz. Megtörtént az utazás helyszíneinek bejelölése vaktérképen, útvonal tervezése, valamint a vállalt kiselőadások, prezentációk elkészítése.

Mindenki nagy várakozással készült az útra és nem is csalódtunk.

1. 1. napi programunk:

Odafelé vezető utunk első állomása Arad volt. Az emlékműnél megálltunk, felelevenítettük a 13 hős tábornok nevét, dicső tetteit. Tanulói beszámoló alapján megismerkedtünk „A késve érkezett kegyelem” legendájával és megkoszorúztuk az emlékművet.

Következő megállóhelyünk Déva volt. Mivel sajnos a felvonó rossz volt a várba, így az eső és a viperaveszély miatt nem tudtuk vállalni a gyalogos feljutást.

Ezen programelem helyett egy csodálatos arborétumot látogattunk meg, hogy megismerkedhessünk a jellegzetes növényvilággal.

A Hunyadi-család történetét már alsó tagozatban hallhattuk, most közelebb kerülhettünk ehhez a témához, ugyanis ellátogattunk Vajdahunyadra is, ahol felidéztük tanulói kiselőadás keretében a Hunyadi család történelmi jelentőségét, majd „elfoglaltuk” a várat, melynek körbejárása során gyönyörködhettünk az építészeti stílusok harmóniájában, azaz kézzelfoghatóan tanulmányozhattuk a rajz órák tananyagát. A várudvaron felidéztük a reneszánsz zenéről tanultakat.

A Gyergyói-medencébe ereszkedve elfoglaltuk a szállást, ismerkedtünk a szállásadókkal, majd útinapló készítése következett.

• • 2. napi programunk:

Korondra érkezve megnéztük Miholcsa József térkompozícióját, amely a magyarság szétszórtságát ábrázolja. Az aragonit bányászat híres központja Korond, ahol egy aragonitcsiszoló műhelyt látogattunk meg és kipróbálhattuk egy élményfoglalkozás keretén belül az aragonitcsiszolás nem könnyű, ám csodálatos végeredménnyel járó pillanatait. Pál Zoltán Ferenc ásványcsiszoló és taplászmester rendkívül érdekes előadást tartott a helyi bánya történetéről.

Farkaslakán Tamási Áron sírhelyét kerestük fel, ahol egy osztálytársunk elszavalta Kányádi Sándor: Tamási Áron sírjára c. versét. Sírjánál koszorúzva tisztelegtünk irodalmi nagysága előtt. Szejkefürdőn a székely kapusor alatt végighaladva a legnagyobb székely, Orbán Balázs néprajzgyűjtő sírjánál koszorúztunk. Megismertük a székelykapu anyagát, díszítését, mint faragás, festés, felirat jellegzetességeit. Felolvasásra került A székelyek eredete c. monda. Székelyudvarhelyen megnéztük a vasszékely szobrát, majd egy finom kézműves fagyi elfogyasztása után indultunk tovább utunkon.

Zetelakához érve átsétáltunk a víztározó gátján. Csoportunk megismerte a vízerőmű gyakorlati célját, az árvízvédelem és a folyószabályozás fontosságát – tanulók egy csoportja kiselőadást tartott minderről.  Egy tanuló előadásából megismertük a Zete-vár legendáját.

• • 3. napi programunk:

Délelőtt a gyergyószentmiklósi Caritas Látogatóközpontjában vendégeskedtünk. Először a Gyergyói-medencében termő és termesztett gyógynövényekkel és azok gyógyhatásaival ismerkedtünk meg, majd finom gyógyteákat kóstolhattunk. S a kóstolás itt nem ért véget, mert a központ sajtkészítő műhelyében láthattuk, hogyan lesz a tejből sajt és joghurt. Vendéglátónk, Portik Hegyi Loránd sajtkészítő mester invitálására az ott készülő, világbajnoki címet nyert sajtokat fogyaszthattuk.

Ebéd után közös túrán vettünk részt Kastal Gergő túravezetővel. A természetjárás során megismerkedtünk a Gergyói-medence természeti szépségével. Előadást hallgattunk a meglátogatott Szent Anna-kápolna történetéről, az erdő vadjairól, védett madarairól. Információkat, legendás történeteket, tanító jellegű legendákat hallgattunk a medvéről, annak életmódjáról. Előzetesen tájékozódtunk a környék élővilágáról, beszámolót tartottak az erdő ökológiai szerepéről, a természetvédelem fontosságáról.

• • 4. napi programunk:

Gyergyószentmiklóson megtekintettük a Tarisznyás Márton Múzeumot, ahol megismerkedhettünk a székelyek eredeti népviseletével, Weinstock Ernő fotográfus munkásságával, gyergyói ásványokat tekinthettünk meg.

Meglátogattuk a Fogarassy Mihály Általános Iskolát, s átadtuk ajándékainkat. Kapcsolatokat kerestünk és építettünk az iskolai szokások kölcsönös megismerése és összehasonlítása révén. Szemrevételeztük a barokk stílusban épült örmény katolikus templomot a művészettörténeti tananyaghoz kötődően.

A Békás-szorossal földrajz órán ismerkedtünk meg előzetesen. A szoros különleges növény-és állatvilágát biológia órán ismerhettük meg, melyeket a valóságban megcsodáltunk. Felelevenítettük történelmi vonatkozásait, illetve legendáját. Megcsodálhattuk sziklafalait, vízeséseit. Meghallgattuk a nemzeti parkká nyilvánítás történetét. Fotóztunk és videóztunk. Célunk volt a völgy természeti értékeinek megfigyelése.

A Gyilkos-tónál a legendát hallhattuk a tó nevének eredetéről, majd meghallgattuk az élő legendát egy tanuló előadásában.  A jellegzetes, faszénen sült kürtőskalács elfogyasztása után indultunk vissza szállásunkra.

• • 5. napi programunk:

A búcsúzás után elindultunk haza, ám sajnos a Parajdon történt természeti katasztrófa miatt az előre tervezett sóbányát nem tudtuk meglátogatni.

Tordai-hasadékhoz ömlő esőben értünk, így a buszban megemlékeztünk Szent László legendájáról, melyben a kunokkal vívott harcban isteni segítséget kapott, a megnyílt kősziklákból született a mai Tordai-hasadék. Kolozsvár Erdély történelmi központja, ahol megkoszorúztuk Mátyás király szobrát. Sétát tettünk a híres Sétatéren. Közösen folytattuk a térkép követését.

Továbbhaladva hazafelé a Király-hágóhoz érkeztünk. Mint megtudtuk, sokáig itt volt Partium és Erdély határa. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor emlegették Magyarország és Erdély kapujaként.

Az utazás során az autóbuszból a Toldiban leírt szikes puszta látványának megtekintése, az elbeszélő költemény felidézése következett, valamint Arany Jánosról, valamint a Toldiakról tanultak felelevenítése, Petőfi Sándor és Arany János életéhez, barátságához kapcsolódva. Megálltunk a „Csonkatoronynak” nevezett műemlék épületnél, amely az Arany János Emlékmúzeumnak ad helyet.  Mint megtudtuk, az épület egy, a törökdúlás után ide telepített hajdúk által épített, védelmi célokat szolgáló torony.

A hazafelé vezető buszúton összegeztük a tapasztaltakat, eseményeket, élményeket. Felelevenítettük az öt nap során megismert irodalmi alakokat, földrajzi jelenségeket, történelmi hősöket, meséket, legendákat, építészeti nevezetességeket.

Nagyon jól éreztük magunkat, élményekkel, ismeretekkel gazdagodva tértünk haza Csongrádra.

Témanapunk

A kirándulás lezárásaként június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján fogalmazást írtunk élményeinkből, majd úti beszámolóval leptük meg az ötödikeseket, ahol képek és videók segítségével próbáltuk átadnia határon túli tapasztalatainkat, valamint válaszoltunk kérdéseikre.